A 73 milliárd forintnyi TOP-os forrás által Csongrád megye megerősödve várhatja a 2020 utáni időszakot, az azonban kérdés, hogy a megyei önkormányzat ezután hogyan tudja majd segíteni a versenyképesség növelését – hangzott el az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékparkban szerdán.
Szerdán a negyedik állomásaként Ópusztaszerre érkezett a Megyei Önkormányzatok Országos Szövetsége és a Belügyminisztérium közös programsorozata, a „Megyei jogú városok – megyék és települések együttműködése”.
A Nemzeti Történeti Emlékparkban tartott tanácskozás megnyitóján Kakas Béla felelevenítette, hogy 2012-ben alakult át a megyei önkormányzatok hatásköre. A tevékenységük a korábbi intézményfenntartói szerepkör helyett a területfejlesztés, azon belül a 2014-20-as Európai Uniós finanszírozási ciklusra való felkészülés lett. „A Terület és Településfejlesztési Operatív Program célegyenesbe ért. A megyei településekről eddig 252 pályázat érkezett be hozzánk, amiből eddig 160-at támogattunk” – ismertette a megyei közgyűlés elnöke. Véleménye szerint a siker záloga, hogy az Európai Uniós forrásokat a lehető leghatékonyabban használja fel az ország, valamint tervezze a következő, azaz a 2020 utáni ciklust. Annál is inkább, mert a TOP-os beruházások addigra megvalósulnak, így a megye felkészülten állhat a következő évtized kihívásai elé, de kérdés, hogy a kohéziós politikát illetően milyen lehetőségek állnak majd a magyarok előtt.
„A Megyei Önkormányzatok Országos Szövetségének megalakulásakor az volt a célunk, hogy próbáljuk segíteni az államszerveződést és a megyei önkormányzatok jövőbeni lehetőségeinek kutatását. Örömmel látjuk, hogy pozitív irányba fordult a közgyűlések helyzete” – erről már Fehérvári Tamás beszélt. A szövetség elnöke hozzátette, már többször tárgyaltak a megyei önkormányzatok új feladatairól, ugyanis a hosszú évszázadokra visszanyúló megyei viszonyokat meg kell őriznünk.
Az Önkormányzati Fejlesztések Figyelemmel Kísérése II. projekt célja hozzájárulni a hatékony és szolgáltató önkormányzati szemlélet kialakulásához. Számadó Róza, a Belügyminisztérium Önkormányzati Irodájának főosztályvezetője elmondta, létjogosultsággal bír egy ilyen támogató szervezet. Várhatóan a közeljövőben már olyan útmutatókat, módszertanokat készítenek el, amik által javaslatok, szabályok születhetnek az önkormányzati fejlesztések nagyobb spektrumára. A projekt 2018 végéig tart, akkorra jelentős eredményeket várnak.
Ezt követően Kakas Béla tartott előadást. A Csongrád Megyei Közgyűlés elnöke kifejtette, a 2014-20 között hazánkba érkező források 60 százalékát gazdaságfejlesztésre fordítják. A TOP által ipari parkok korszerűsítése, helyi gazdaságfejlesztés, óvodák és bölcsődék felújítás, a turizmus fellendülése és útfelújítások valósulhatnak meg, amik mind elősegítik a gazdasági növekedést. „ A megyei önkormányzat kiemelten szeretné kezelni a vállalkozások fejlesztését, ezért az országban egyedülálló módon megalkotta a befektetési stratégiáját. Ennek apropóján többek között angol nyelven megjelent egy térképszerű kiadvány, ami által a térséget könnyebben megismerhetnék a potenciális befektetők. Ez a dokumentum egy élő adatbázis lesz, ami erősítheti a megye szerepvállalását” – ismertette. A megye delegációja vasárnap a kínai Senhszi tartományba utazik, hogy népszerűsítse a térségben rejlő értékeket, lehetőségeket.
Tatai Laura is hangsúlyozta előadásában: kötelesség megteremteni a megfelelő infrastruktúrát ahhoz, hogy a beruházók jól érezzék itt magukat. Hozzátette, a 2007-13-as uniós ciklus végén hozta meg a döntést a kormányzat, hogy a források felhasználásával kapcsolatos rendszert át kell alakítani annak érdekében, hogy minden összeget felhasználjanak a fejlesztések megvalósításához.
Hosszú évtizedek után 2013-ban ismét arra gondolt Csongrád megye, hogy az ipari kender termesztése a helyi gazdaságfejlesztés egyik húzóága lehet. Ennek kapcsán Kovács Beáta, a megyei közgyűlés alelnöke kifejtette: az 1800-as években épültek az első gyárak a Dél-Alföldön és a Délvidéken, ahol több ezer hektáron zajlott a növény termesztése. „Még élnek olyanok, akik jártasak ebben, így az ő szakmai bázisukat és a mai technológiát egybevéve átütő sikereket érhetünk el. Ez munkahelyteremtést, kutatásfejlesztést és népességmegtartó erőt hozhat a térségnek” – fogalmazott. Többek között az étkezésben, az autóiparban, a járműgyártásban, valamint a gyógyszer és kozmetikaiparban is felhasználhatóak a kender részei. Domaszéken már épül egy kenderház: érdekesség, hogy a munkálatok során kenderbetont is alkalmaznak.
Végül az Üllési Fonó Néptáncegyüttes és a Rozsdamaró Zenekar mutatott be egy részletet a „Nagyszüleink táncai” című műsorából, majd workshoppal zárult a program.
Forrás: SZEGEDma.hu
